A legtöbben gyomorgörccsel indulnak el arra a megbeszélésre, ahol a juttatásaik újratárgyalása a téma. Pedig a bérfejlesztés nem kegy, hanem a munkánk piaci értékének elismerése. Ha jól felépítjük a stratégiánkat, a beszélgetés nem egy kellemetlen kérés, hanem egy profi üzleti egyeztetés lesz. Érdemes tehát alaposan felkészülni, mielőtt kopogtatnánk a felettesünk ajtaján.
Az időzítés minden tárgyalás alapja
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy olyankor próbálkoznak, amikor a cég éppen nehéz pénzügyi időszakon megy keresztül. Érdemes figyelemmel kísérni a negyedéves zárásokat vagy a sikeresen lezárt nagy projekteket. Egy friss sikerélmény után a felettesünk is sokkal nyitottabb lesz a kéréseinkre, hiszen az eredmények magukért beszélnek. Ne felejtsük el, hogy a pillanatnyi hangulat és a munkaterhelés is döntő tényező lehet. Péntek délután, amikor mindenki a hétvégére készül, ritkán születnek nagy stratégiai döntések.
Keressük meg azt a pontot, amikor tényleg látható és mérhető a hozzáadott értékünk a csapatban. Ha épp most mentettünk meg egy fontos ügyfelet vagy optimalizáltunk egy munkafolyamatot, az a legjobb alkalom. Ilyenkor az érdemeink még frissek, vitathatatlanok és könnyen felidézhetőek. A jó időzítés önmagában félsiker a tárgyalóasztalnál.
Készüljünk fel konkrét érvekkel és számokkal
A puszta tény, hogy drágult a megélhetés, sajnos ritkán állja meg a helyét egyetlen érvként egy profi munkakörnyezetben. A vezetőket sokkal jobban meggyőzik a mérhető teljesítményadatok és a releváns piaci összehasonlítások. Nézzünk utána alaposan, mennyit keresnek a hasonló pozícióban és tapasztalattal rendelkezők más cégeknél. Gyűjtsük össze az elmúlt egy évben elért legfontosabb mérföldköveinket, és foglaljuk őket rövid, érthető pontokba. Ha számszerűsíteni tudjuk, hogyan hoztunk hasznot vagy spóroltunk meg költséget a vállalatnak, nyert ügyünk van. Minél konkrétabbak és tárgyilagosabbak vagyunk, annál nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni az igényünket.
Ne csak a múltbeli sikerekről beszéljünk a találkozón, hanem vázoljuk fel bátran a jövőbeli szakmai terveinket is. Mutassuk meg a vezetőnek, hogy hosszú távon köteleződtünk el a csapat és a közös célok mellett. A lojalitás és a proaktív hozzáállás rendkívül értékes valuta a mai munkaerőpiacon. Ha látják bennünk a további fejlődési potenciált, szívesebben fektetnek belénk anyagilag is.
Kerüljük el a leggyakoribb kommunikációs hibákat
Soha ne ultimátummal vagy fenyegetőzéssel indítsuk a beszélgetést, hacsak nem állunk tényleg készen az azonnali felmondásra. Az agresszív stílus rombolja a bizalmat és azonnali védekező reakciót vált ki a másik félből. Maradjunk végig higgadtak, asszertívak és tartsuk szem előtt a közös érdekeket. A tárgyalás célja a megegyezés, nem pedig a konfrontáció.
Fontos szabály, hogy ne hasonlítgassuk magunkat nyilvánosan vagy hangosan a közvetlen kollégáinkhoz a megbeszélésen. Az olyan mondatok, mint a „Kovács többet kap, pedig kevesebbet dolgozik”, csak felesleges feszültséget és etikátlan helyzetet szülnek. Kizárólag saját magunkra, a saját fejlődésünkre és az egyéni teljesítményünkre koncentráljunk. A profizmus ott kezdődik, hogy ismerjük a saját értékünket mások becsmérlése nélkül is.
A túl alacsony vagy a teljesen irreális, elrugaszkodott összeg megjelölése egyaránt nagy hiba lehet. Legyen egy előre meghatározott tól-ig határunk, amiből tudunk engedni, de ami még valódi elégedettséggel tölt el minket. Ha nincs konkrét elképzelésünk a számokról, akkor a főnök fog dönteni helyettünk, ami ritkán lesz a legkedvezőbb opció. A felkészületlenség bizonytalanságot sugall, amit a rutinos tárgyalók azonnal megéreznek.
Mit tegyünk, ha nemleges választ kapunk
Előfordulhat, hogy minden alapos felkészülésünk és érvünk ellenére nemet mondanak a kérésünkre külső gazdasági okokból. Ilyenkor ne csapjuk rá az ajtót a főnökre sértődötten, hanem maradjunk konstruktívak. Kérdezzünk rá udvariasan, hogy pontosan mikor térhetünk vissza a témára a közeli jövőben. Kérjük meg a vezetőt, hogy határozzon meg konkrét elvárásokat vagy célokat, amik teljesítése esetén zöld utat kaphat a bérfejlesztésünk. Ezzel egy világos útvonalat kapunk a következő sikeres tárgyaláshoz.
Ha a fizetés emelése jelenleg egyáltalán nem opció, próbáljunk meg egyéb, nem pénzbeli juttatásokról egyeztetni. Több szabadnap, rugalmasabb otthoni munkavégzés vagy egy drága szakmai képzés finanszírozása is rengeteget érhet. Gyakran ezek a kényelmi tényezők többet javítanak az általános életminőségünkön, mint néhány tízezer forintos nettó emelés. Legyünk kreatívak a megoldáskeresésben, hiszen a kompenzáció sokféle formát ölthet.
A fizetésemelés kérése tehát nem szerencse vagy bátorság kérdése, hanem egy tudatosan felépített folyamat végeredménye. Ha magabiztosan, adatokkal alátámasztva állunk ki a saját érdekünkben, a szakmai önbecsülésünk is jelentősen növekedni fog. Ne feledjük el, hogy aki nem kér, az a legritkább esetben kap automatikusan.
