Share

A baleset utáni poszttraumás stressz betegsége

Napjainkban rengeteg közúti balesetről hallani, a hírek tele vannak a halálos kimenetelű szerencsétlenségekkel. A halálos áldozatokról sokáig beszélünk, sokáig gyászoljuk őket, és sokszor megfeledkezünk a túlélőkről. A túlélőkről, akiknek a testi sérülések mellett a lélekkel is meg kell küzdeni, hiszen nem egyszerű feldolgozni egy baleset traumáját. A baleset képeit, a mentőautó érkezésének pillanatait, az esetleges elhunyt barátok vagy családtagok emlékét nem egyszerű feldolgozni és ehhez általában segítségre van szükség.

Felmérések szerint a világon minden hatodik másodpercben közúti balesetben hal meg egy ember. A statisztikák szerint Magyarországon 12 óránként történik halálos kimenetelű autóbaleset. Ezek óriási számok. Sok esetben a baleseteket emberi hiba okozza, de megtörténhet, hogy a jármű a karambol okozója. Sokan elfelejtik, hogy a személygépkocsik és a gumiabroncsok megfelelésének ellenőrzése majdnem olyan fontos, mint hogy ne üljünk ittas állapotban a volán mögé. Hiába vagyunk profi autóvezetők, hiába vezetünk már 25 éve, ha az alkohol hatására elveszítjük az uralmat a kocsi felett.

Ugyanígy, hiába tökéletes a gépkocsink, hiába szolgál már bennünket biztonsággal 10 éve, ha az abroncsok nincsenek a megfelelő állapotban, a kocsi könnyen kezelhetetlenné és a baleset okozójává válhat.

Amíg meg nem történik a katasztrófa, addig mindenki azt gondolja, hogy vele nem eshet meg ez a szörnyűség. A tragédia azonban teljesen megváltoztatja a túlélők életét. Az alapvető biztonságérzet teljesen megkérdőjeleződik egy baleset után. A túlélők bizonytalanság érzése sokszor félelmet és szorongást szül, amely akár különféle pánikrohamok kialakulásához vezetnek. A statisztikák szerint 10-45 százaléka a túlélőknek nem tud megbirkózni a történtekkel. A sebek begyógyulása nem tünteti el az emlékképeket, az éjszaka visszatérő rémálmokat. Sokan évekig küzdenek a visszatérő, nyomasztó emlékekkel, álmukban újraélik az eseményeket, a mindennapi élet egyes helyzeteiről a baleset körülményei jutnak eszükbe.

A túlélőknél gyakran alakul ki a poszttraumás stressz betegsége. A túlélők a legtöbb esetben nem beszélnek a balesetről. Ez érthető, hiszen próbálják elfelejteni a szörnyű eseményt, így próbálják túltenni magukat rajta. Kerülik azokat a helyeket és eseményeket, amelyek emlékképeket ébresztenek bennük. Gyakran a tudatalatti nem engedi, hogy emlékezzenek, sok esetben fel sem tudnák idézni a történteket. Súlyosabb eset, amikor az elnyomás mellé az elveszett jövőkép társul. Az elkerülő magatartás mellé túlzott éberség párosul, tehát a túlélő nem tud aludni, a kimerültség miatt fokozottan ingerlékeny és agresszívvá is válhat. Jelentkezhetnek koncentrációs zavarok és figyelmetlenség is. Ezek a poszttraumás stressz (PTSD) tünetei.

Foglalkoznunk kell a túlélőkkel. Nem kell ahhoz pszichológussá válnunk, hogy észrevegyük a poszttraumás stressz tüneteit. A balesetet követő időszakban fokozott figyelmet érdemelnek a túlélők. Ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan azt kell kérdezni tőlük, hogy hogy vannak, hiszen ha nem akarnak, akkor erre nem válaszolnak, illetve nem az igazat válaszolják. Sok túlélő tagadja a rémálmokat, a félelmeket, hiszen úgy érzi, örülnie kell, hogy túlélte az eseményt.

Érdemes pszichológushoz fordulni, és beszélgetni a helyzetről, feltárni a legmélyebben elrejtett gondolatokat, hiszen ezek rengeteget segíthetnek, hogy az illető újra teljes életet élhessen. Az első tünetek már a balesetet követő második napon jelentkezhetnek, de megtörténhet, hogy fél év is eltelik a trauma után. Amennyiben a panaszok 1 hónapnál tovább állnak fenn, akkor poszttraumás stresszről beszélünk, ha 1 hónapon belül elmúlnak, akkor akut stresszről van szó.