A bulimia az egyik legismertebb és legelterjedtebb táplálkozási zavar; a bulimia számos ponton egyezést mutat az anorexiával, de vele ellentétben a bulimiás betegre bizonyos időközönként falási rohamok törnek. Ilyenkor képes hihetetlen kalóriamennyiséget magához venni, amelyet törvényszerűen lelkiismeret-furdalás és önvád követ. Ez az állapot egyfajta szorongásos állapotot idéz elő, noha maga a falási roham is a szorongás következtében alakult ki.
A bulimiás beteg gyakran hánytatással vagy hashajtással próbál megszabadulni a bevitt kalóriamennyiségtől, ami elsősorban a szorongás csökkentését célozza meg. A betegség során a beteg egyre inkább csalódik az önképében, egyre csúnyábbnak véli magát és egyre kevésbé tartja magát vonzónak.
A bulimia nem jár feltétlenül testsúly problémával, ez jelentős mértékben megnehezíti a felismerést is. A rendszeres hányás, illetve a feljutó gyomorsav viszont súlyosan roncsolja a nyelőcsövet, valamint személyiségzavar tünetek, impulzuskontroll zavarok jelentkezhetnek. Ezek alapján a betegség már könnyebben azonosítható.
A bulimia előfordulhat úgynevezett túlevéses zavar vagy kényszerevés formájában, ami időszakos betegségnek tekinthető. Ez esetben nincs szó hányási kényszerről, csupán az evésrohamok jelentkeznek rendszeresen. A túlevéses időszakok miatt rendszerint túlsúly alakul ki.
