A cukorbetegség vagy diabétesz akkor alakul ki az emberi szervezetben, ha a hasnyálmirigy nem képes megfelelő mennyiségű inzulint termelni vagy pedig abban az esetben, ha a sejtek érzéketlenné (rezisztenssé) válnak az inzulin glükózbejuttató hatásával szemben. Ez a két eset különbözteti meg a cukorbetegség két fajtáját; az 1-es típusú és a 2-es típusú cukorbetegséget.
Az emberi szervezet sejtjeit túlnyomórészt szőlőcukor látja el energiával. Ez a szőlőcukor mennyiség részben az elfogyasztott táplálékból szívódik fel, részben pedig a máj állítja elő egyéb cukrokból, aminosavakból, tejsavból… Az így keletkező glükóz a vérben utazva jut el a sejtekig inzulin segítségével.
A hasnyálmirigy egy emésztőnedvet és hormonokat termelő mirigy, többet között az inzulin termelése is itt történik. Az inzulin nem más, mint a glükózt a sejtekbe bejuttató mikroszkopikus anyag. A folyamatban az inzulin a szőlőcukorral látja el a sejteket, ezáltal csökkenti a vérben található glükóz mennyiségét.
Mindeközben a máj cukortároló és cukortermelő szerepet tölt be. Abban az esetben, ha a vércukorszint lecsökken, a szervezet pedig nem jut azonnali táplálékhoz, a máj felszabadítja a tárolt szőlőcukrot és újat termel. Így biztosítja a vércukorszint normális értékét.
1-es típusú cukorbetegség
Az 1-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak vagy nem működnek megfelelően. Ilyen esetben egyedüli megoldást a külső inzulinpótlás jelent. Ez a fajta betegség rendszerint gyermek- vagy serdülőkorban alakul ki.
Az 1-es típusú cukorbetegség esetében a vérből a szőlőcukor nem tud a sejtekbe jutni, mivel az ezt segítő inzulin nincs jelen a szervezetben. Tehát ha a beteg nem kapja meg a szükséges inzulin adagját, a vérében a cukor mennyisége megemelkedik, magas vércukorszint alakul ki. Ekkor a sejtek fehérjéket és zsírokat alakítanak át cukorrá, hogy elkerüljék tápanyaghoz jussanak.
A magas vércukorszint következménye a felhalmozódott cukor a vizelettel távozik, aminek következtében sok vizelet, kiszáradás és szomjúság jelentkezik. A folyadékvesztés kómához vezethet.
2-es típusú cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegség rendszerint felnőttkorban jelentkezik. Ez esetben nem pusztulnak el a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei, de az inzulin nem látja el a funkcióját; nem képes megfelelő mértékben bejuttatni a glükózt a sejtekbe. Két eset fordulhat elő: az inzulin nem termelődik megfelelő mennyiségben vagy pedig a hatásuk gyengülése miatt elégtelen a munkájuk.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében valamilyen mennyiségű inzulin jelen van a szervezetben, illetve valamilyen szinten ellátja a feladatát. Noha ez nem elégséges, de ennek köszönhetően a vércukorérték lassabban növekszik, illetve a betegség más típusú tüneteket produkál, mint ami az 1-es típusú cukorbetegségnél általános.
A 2-es típusú cukorbetegség általános tünetei a végtagok zsibbadása, a nehezen gyógyuló sebek, a bőrviszketés és a gyengülő látás. Elsődleges rizikófaktorai az elhízás, a magas vérnyomás és az öröklődés.
A cukorbetegség tünetei
Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség más és más tüneteket produkál, illetve más felismerhetőségi jeleket hordoz. Ezek ismerete különösen fontos, különösen a gyermekkori cukorbetegség esetén, ami elsődlegesen a szülő feladatának tekinthető.
Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei rendszerint a semmiből tűnnek elő, azaz hirtelen jelentkeznek előzetes jelek nélkül. Minél fiatalabb a beteg, annál gyorsabban jelennek meg a tünetek; kisiskolás korban akár néhány nap alatt, serdülőkorban néhány hónap alatt jelentkeznek klinikai tünetek. A betegség jellemző tünete a sok vizelet, ami állandó szomjúsághoz és kiszáradáshoz vezet.
Az 2-es típusú cukorbetegség tünetei nagyban eltérnek a gyermekkori diabétesz tüneteitől. Jellemző, hogy a beteg több hónapon keresztül – vagy akár néhány évig is – teljesen tünetmentes, mígnem megtörténik a betegség diagnosztizálása. Extrém esetekben az is előfordulhat, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget csak a késői szövődmények alapján fedezik fel.
Az 2-es típusú cukorbetegség jellegzetes tünetei közé sorolhatók a bakteriális bőrfertőzések, amelyek a legtöbb esetben szőrtüszőben alakulnak ki. Árulkodók lehetnek még a különböző testtájékon megjelenő gombás fertőzések és a nehezen gyógyuló sebek is.
A cukorbetegség számos következményt vonhat maga után. Általánosan ismert következmény az érelmeszesedés, ami a test egészében fejti ki egészségkárosító hatását. Ennek következtében szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar alakulhat ki. Valamint az érelmeszesedés tehető felelőssé a cukorbetegség tüneteként ismert veseműködés zavaráért és a látás romlásáért is. A veseműködés zavara a vesefunkciók romlására vezethető vissza, ami megfelelő kezelés hiányában előbb vagy utóbb vesedialízist tesz szükségessé.
A végtagi érelmeszesedés a vérellátás csökkenéséhez, majd megszűnéséhez vezet. Ennek egyértelmű jele a lábujjak feketedése, ami kezeletlen esetben amputációt tesz szükségessé.
