A gerincsérülések hallatán összerezzenünk, hiszen tudjuk, a legtöbb gerincsérülés, gerinctörés bénulással vagy a legsúlyosabb esetben halállal jár.
A gerincoszlop a szabályozásért felelős idegrendszer nélkülözhetetlen segítője. Az ember gerincoszlopa 33-35 csigolyából épül fel. Az első négy a nyaki csigolya, majd a háti, ágyéki és a keresztcsonti szakasz következik – ezek tartalmaznak idegkötegeket. Az utolsó farokcsigolyában már nincsenek idegek, vagy azok elcsökevényesedtek. A gerinccsatornában helyezkedik el a gerincvelő, amely rengeteg sejttestet és idegsejtet tartalmaz. Ezt azért fontos tudnunk, mert az idegsejtek sejtnyúlványai továbbítják az agyból a belső szervek és az izmok felé – és visszafelé – az információkat.
A gerincvelő, tehát a gerincoszlop, a szervezet információs szupersztrádája, amelynek legkisebb sérülése is óriási problémákat okozhat. A legkisebb sérülés is súlyos szabályozási és reflexzavarokat okoz.
A gerincoszlopot és az információközvetítést a gépkocsiknak és kerekeiknek a működéséhez tudjuk hasonlítani. A gépkocsi az embert szállítja egyik helyről a másikra, az úttal való érintkezési felület azonban nem a személygépkocsi, hanem az autógumi. Tehát, ha az abroncs futófelülete nem megfelelő – lapos vagy túl kopott –, akkor az utazás különféle feltételei meghiúsulnak, akár balesetveszélyessé is válhat az autó. Hasonlóképpen az emberi szervezetben, ahol a gerincoszlop szállítja az információt, amellyel például a járásra vagyunk képesek. Amennyiben a gerincoszlop sérül, akkor a sejtek nem tudják a megfelelő információt szállítani, tehát a járás nem következhet be.
Gerincsérülés a legtöbb esetben nagyobb balesetkor következik be, de közvetlen, nagy erejű ütések is okozhatják. Sok esetben a gerincsérülés a magasból leesésnél következik be, hiszen ilyenkor óriási erejű ütés éri a testet, amely a test tartóját, a gerincoszlopot is érinti. A fáról, lóról, építkezési állványról való leesés nagyon veszélyes. Megeshet, hogy nem közvetlenül a hátra esik a személy, az ütés akkor is éri a gerincoszlopot, mint például amikor a hegymászót megrántja a kötél.
A közvetlen ütések is sérüléseket, töréseket okozhatnak. Ha például valakire rádől egy fa, vagy amikor hátba ütik egy nehéz és kemény tárggyal, akkor az nagy esetben gerincsérülést jelent. Hasonlóképpen a lépcsőről leesés, vagy kiálló tárgyra esés is ilyen problémákat jelent.
A kerékpáros és motoros balesetek is gerincsérülésekhez vezethetnek. Ez általában akkor következik be, ha a sérült bukósisakot viselt. A bukósisakban a fej tömege megnő, így nagyobb a fej kilengése, amely nyaki sérülést okoz.
A gépkocsik frontális ütközésénél például az öv bekapcsolása nem véd meg a nyaki gerincsérüléstől, hiszen a fej nagyobb súlya és hirtelen előre vagy hátrahajlása vezet nyaki gerincsérüléshez. Ugyanakkor a biztonsági öv számos más baleseti sérüléstől óv meg, és jó esetben a teljes gerinctörést is megakadályozza.
A fejet ért ütések is gerincsérüléseket válthatnak ki, és a sekély vízbe ugrás is veszélyes a gerincoszlopra. Fokozottan ügyelni kell a gerinc kicsavarodására is, hiszen ez is nagyon veszélyes. Láthatjuk, hogy milyen könnyen sérülhet testünk és szervezetünk egyik legfontosabb és központi pontja.
Könnyen elkerülhetőek azokban a gerincsérülések, odafigyeléssel, kellő elővigyázatossággal nem kell ettől a szörnyűségtől tartanunk. A legtökéletesebb példának a közúti baleseteket vehetjük, amelyeket számos dologgal megelőzhetünk, például ha betartjuk a sebességkorlátot, odafigyelünk gépjárművünk abroncsainak állapotára, nem ülünk ittasan a volán mögé – máris számos balesetet és ezzel gerincsérülést, bénulást akadályoztunk meg.
