Felkelünk reggel, megmosakodunk, felöltözünk, megcsókoljuk a párunkat, reggelizünk, és indulunk dolgozni, majd, este, a haverokkal, munka után, beülünk valahova meginni valamit, majd édes kettesben hazaérünk, megvacsorázunk, és az ágyba bújunk. A hétvégén autóba ülünk, elindulunk csavarogni, országot nézni, vagy, kiveszünk pár napot, és üdülünk egyet, egy közeli országban.
Milyen idillikus igaz? Egy tökéletes élet, ahogy a fiatalok látják, még az iskolában. Élik az életet, dolgoznak, nem függnek senkitől, és csak élvezik az életet. Azonban, a jelen teljesen más. Kikerülve az iskolából, rögtön azzal kerülünk szembe, hogy nincs munka. Vagy, van, de ahhoz ismeretség kell.
Vegyünk egy átlag fiatalt. Még nem vizsgázott le, de már munkát keres. Beadja a jelentkezését 30-40-50 helyre és várja a választ, hogy hogyan tovább. Eljön a vizsga, véget érnek a boldog iskolás évek, otthon van, és várakozik. Azonban, el kell mennie a Munkaügyi Központba, hogy regisztráltassa magát addig, amíg nincs munkája. Az után megcsörren a telefon. A pulzusa az egeket verdesi, és igen, behívják egy interjúra. Frissen vizsgázva, bizonyítványaival elmegy, kiöltözve, öltönyben természetesen.
Megérkezik, és lám, 10-15 fő van vele együtt. Meglepődik, de elfogadja. Kivárja a sorát, majd behívják. Elegáns személy ül vele szemben, elmondja a feltételeket, lehetőségeket, majd meghallgatja a fiatalunkat. Végül, közli, szeretné alkalmazni, de nincs elég tapasztalata. Főhősünk letörve, de még lelkesen hagyja el az épületet.
Az elkövetkező napokban néha, megcsörren a telefon, kap egy mailt, hogy köszönjük, de nem, vagy behívják interjúra, de ugyanazt a választ kapja. Végül, ő is az álláskeresők népe, befásult csoportjának egyik tagja lesz.
És ez egyre jellemzőbb, amikor, alig van munka. A munkáltatók elvárják a tapasztalatot, de hogy szerezzenek az emberek, ha lehetőséget sem kapnak rá? Ezen kellene változtatni, megadni a lehetőséget, mivel valaha, mindenki volt kezdő, csak sokan ezt elfelejtik.
Pedig, kevés, tiszta öröm van az ember életében. És, ezek közé tartozik az is, amikor valaki megkap egy munkát, és dolgozhat, eltarthatja magát. De ez sajnos, ma, akinek nincs kapcsolata, vagy szerencséje, csak egy álom.
FORRÁS: fitt-es-egeszseges.com, Mihalik Roland
