A gázárak bizonytalansága és a környezettudatos gondolkodás terjedése miatt egyre többen fordulnak alternatív fűtési megoldások felé. A hűtő-fűtő klímák, vagyis a levegő-levegő hőszivattyúk mára az egyik legnépszerűbb és legköltséghatékonyabb opcióvá váltak nemcsak az átmeneti időszakban, hanem akár egész télen át tartó fűtésre is. Sokan azonban még mindig idegenkednek tőle, vagy nincsenek tisztában a technológia korlátaival és előnyeivel. Cikkünkben tisztázzuk a legfontosabb kérdéseket, hogy megalapozott döntést hozhass.
Hogyan működik és miért hatékony?
A klímával való fűtés elve a hőszivattyú technológián alapul: a berendezés nem hőt állít elő (mint egy villanyradiátor), hanem a külső környezetből von el hőt, és azt „pumpálja” be a lakásba. Ez a folyamat még mínusz fokokban is működik, mivel a levegőnek még -15°C-on is van hőtartalma. Mivel a gép csak a hő szállításához használ áramot, a hatásfoka rendkívül magas. Egy modern klíma 1 kWh elektromos áramból akár 4-5 kWh hőenergiát is képes előállítani, ami a gázfűtésnél is gazdaságosabbá teheti a működtetést.
A hatékonyságot a SCOP érték (szezonális jósági fok) mutatja meg, ami a fűtési szezonra vetített átlagos hatásfokot jelöli. Ha fűtésre keresel klímát, a 4.0 feletti SCOP értékkel rendelkező gépeket érdemes nézni. Minél magasabb ez a szám, annál kevesebb áramot fogyaszt a készülék ugyanakkora hőmennyiség leadásához. Fontos megjegyezni, hogy ez a technológia a leggyorsabb fűtési mód: bekapcsolás után pár perccel már meleg levegőt fúj, így nem kell órákat várni a lakás felmelegedésére.
Fűtésre optimalizált készülékek: Téliesített klímák
Bár szinte minden modern split klíma tud fűteni, nem mindegyik alkalmas arra, hogy ez legyen az elsődleges hőforrás a kemény teleken. A „fűtésre optimalizált” vagy téliesített klímák speciális kialakítással rendelkeznek: a kültéri egységben tálcafűtés található, ami megakadályozza a kondenzvíz belefagyását a gép aljába. Emellett a kompresszoruk is nagyobb teljesítményű, és a vezérlésük úgy van programozva, hogy -20°C vagy akár -25°C külső hőmérséklet mellett is stabilan működjenek, minimális teljesítményvesztéssel.
Egy átlagos, belépő szintű klíma hatásfoka 0 fok alatt drasztikusan romlani kezd, és gyakran kényszerül leolvasztási ciklusokra, amikor a fűtés szünetel. A fűtésre tervezett modellek (például a japán gyártók prémium szériái) intelligens leolvasztással rendelkeznek, ami csak akkor aktiválódik, ha valóban szükséges, és nagyon gyorsan lezajlik. Ha kizárólagos fűtésre tervezel, tilos az olcsó, barkácsáruházi gépekben gondolkodni, mert a nagy hidegben cserben hagyhatnak, vagy az áramszámlád lesz indokolatlanul magas.
Komfortérzet és zajszint
A klímás fűtés egyik leggyakoribb kritikája a légmozgás és a zaj. Való igaz, hogy ez egy légfűtés, tehát a meleg levegőt ventilátorok keringetik, ami huzathatással járhat. A modern, minőségi készülékek azonban már rendelkeznek olyan funkciókkal (pl. 3D légáram, jelenlét-érzékelő), amelyek a levegőt nem közvetlenül az emberekre fújják, hanem lefelé, a padló irányába, ahonnan a meleg természetes úton felszáll. Így a hőeloszlás egyenletesebb, és a komfortérzet is javul.
A zajszint kérdése is sokat javult az elmúlt években. A beltéri egységek éjszakai üzemmódban 19-20 dB hangerővel is tudnak működni, ami gyakorlatilag észrevehetetlen. Fűtésnél azonban a ventilátornak kicsit erősebben kell dolgoznia a hatékony hőcseréhez, mint hűtésnél. A kültéri egység zaja is fontos tényező, különösen társasházakban, hogy ne zavarjuk a szomszédokat. A gumi rezgéscsillapító bakok használata a szerelésnél kötelező, hogy a fal ne vegye át a rezonanciát.
Kedvezményes áramtarifa (H-tarifa)
Magyarországon a hőszivattyús elven működő berendezésekhez, így a fűtésre alkalmas klímákhoz is igényelhető a kedvezményes „H” tarifa. Ez a fűtési szezonban (október 15-től április 15-ig) biztosít jóval alacsonyabb áramdíjat a nap 24 órájában. A H-tarifa igényléséhez a klímának meg kell felelnie bizonyos műszaki követelményeknek (általában 3,4-es SCOP érték felett), és regisztrált szerelőnek kell telepítenie. A megtérülés így még gyorsabb, és a klímás fűtés költsége bőven a gázfűtés ára alatt maradhat.
A H-tarifa kiépítése külön mérőórát igényel, ami egyszeri beruházási költséggel jár az áramszolgáltató felé történő ügyintézés és a villanyszerelés miatt. Azonban, ha valaki több klímával fűti az egész házat, ez a befektetés általában 1-2 szezon alatt megtérül. Érdemes előre tájékozódni a helyi lehetőségekről és feltételekről szakember bevonásával.
Telepítési szempontok és karbantartás
A klíma elhelyezése fűtésnél még kritikusabb, mint hűtésnél. Mivel a meleg levegő felfelé száll, a beltéri egységet úgy kell elhelyezni, hogy képes legyen lefelé fújni a meleget, és átmozgatni a szoba levegőjét. A szűk folyosókra vagy kis helyiségekbe szerelt egységek gyakran „becsapják” magukat: a kifújt meleg levegő hamar visszaáramlik a szenzorhoz, a gép azt hiszi, hogy a szoba felmelegedett, és lekapcsol, miközben a távolabbi sarkok hidegek maradnak. A méretezésnél figyelembe kell venni a helyiség szigetelését és tájolását is.
A karbantartás fűtés esetén elengedhetetlen. Mivel a gép egész évben üzemel (nyáron hűt, télen fűt), a szűrők hamarabb eltömődnek porral, ami rontja a hatásfokot és növeli a fogyasztást. A fűtési szezon előtt és után is javasolt egy szakember által végzett tisztítás. Télen a kültéri egységből jelentős mennyiségű kondenzvíz csöpöghet, amit el kell vezetni, nehogy jégpáncél keletkezzen a járdán vagy a teraszon. Erre a célra fűtőszállal ellátott csepptálcákat vagy elvezető csöveket alkalmaznak.
