Share

McKenzie-terápia az ülőmunka okozta problémák ellen

Az ’50-es években kidolgozott terápia egy világszerte elismert és alkalmazott módszer a hátfájás kezelésére. A McKenzie-terápia lényege, hogy különböző eredetű és súlyosságú gerincproblémák gyógyíthatóak vele. 

Grobarcsik Ágnes, a McKenzie-terápia hazai szakértője is arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a legkisebb hátfájással, a legkisebb gerincproblémával is érdemes orvoshoz, gyógytornászhoz fordulni, hiszen a kezdeti stádiumú betegségek különféle tornákkal még visszafordíthatóak. A McKenzie-terápiával enyhíthetőek az ülőmunka okozta legkisebb panaszok is, mint a hátfájás, de a terápiával akár a porckorongsérvtől is megszabadulhatunk.

Sokat hallottuk már a McKenzie-gyógytorna elnevezést, ám sokan nem tudjuk pontosan mit takar a metódus. A McKenzie-gyógytorna egy új-zélandi gyógytornász nevéhez, Robin McKenzie-hez kötődik. A módszert elsősorban a gerincproblémák sikeres kezeléséről és a sérvműtétek megelőzéséről ismerik, és kevesek tudják, hogy akár a nyak-, váll- és a térdpanaszok ellen is kiváló. A fizioterápiás módszer lényege, hogy egy alapos vizsgálat előzi meg a terápiát, amely alapján készül el a teljes mértékben személyre szabott kezelés. A módszer elterjedt neve a McKenzie-módszer, amely természetesen a program kidolgozójáról kapta nevét, ugyanakkor a hivatalos elnevezést is érdemes fejben tartanunk, amely a terápia lényegére utal: „Mechanikai diagnózis és terápia”, vagyis az MTD.

Manapság rengetegen küzdenek különféle gerincproblémákkal, amelynek legfőbb oka ülőmunka és a rendszeres mozgás hiánya. Elsőként azt hinnénk, hogy ülőmunkát végezni sokkal kényelmesebb és kellemesebb, mintha könnyebb vagy nehezebb fizikai munkát végeznénk, ám ebben sokan nagyot tévednek. Az ülés sokkal jobban megterheli a gerincet, mint az állás, vagy a könnyebb fizikai munka, nem beszélve arról a szituációról, amikor helytelen a testtartás ülés közben. Azoknál, akik napi 8 – vagy ennél is több – órát ülnek egy helyben, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valamiféle gerincprobléma fog kialakulni náluk, mint azoknál, akik kisebb fizikai munkákat látnak el, illetőleg munkájuk során valamennyit mozognak. Másodsorban az ülőmunkával nagyobb a különféle érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye, amely lehet a kisebb gondot okozó visszér probléma, de akár sok más szövődményhez is vezethet, mint például a cukorbetegség vagy a szívinfarktus. Harmadrészt a nyakfájdalom hátterében is sokszor az ülőmunka áll, illetve a stressz is okozhatja az izmok túlzott feszülését. Természetesen sok esetben elkerülhetőek az említett problémák, az ülőmunka kezdetétől számított napi sport és a stressz hatékony leküzdése rengeteget segíthet, hogy ne alakuljon ki semmiféle gerincprobléma. Sok esetben azonban nem tehetünk ellene, ha a baj már bekövetkezett, akkor érdemes a McKenzie-terápiát alkalmaznunk, hiszen a legkisebb problémától kezdve egészen a komoly betegségekig bizonyítottan gyógyíthatóak a tünetek.

Robin McKenzie abban látta a megoldást, hogy a betegeket az önkezelésre tanította meg. Ez a McKenzie terápia lényege. Szerinte nem szükséges manuális fogásokat alkalmazni a betegnél, csak abban az esetben, ha az végképp szükséges. A hosszan tartó fájdalommentességet ő úgy érte el, hogy a beteg felelősségtudatát ébresztette fel a saját állapotát tekintve. McKenzie tehát nem csupán fiziológiás, de pszichológiai módszerekhez is folyamodott. A módszer a kisugárzó fájdalomra koncentrál, a mozdulatok a kiinduló helyre fókuszálnak, ott enyhítődnek, és szűnnek meg, amely által a végtagokba sugárzott fájdalom is megszűnik. Tehát a beteg megtanulja egyrészt a fájdalom kezelését, másrészt a megelőzést is.

A megjelenést követően számos gyógytornász kezdett foglalkozni a módszer elsajátításával és természetesen a sikerességet is rengeteg kutatás támasztja alá. A legújabb vizsgálatok szerint kiemelkedő azon gyógyult betegek száma, akik hátfájással küszködtek és a McKenzie-terápiát alkalmazták náluk. Bizonyos csoportnál hatékonyabbnak bizonyult, mint a kiropraktikai kezelés. Világszerte elismert a McKenzie-módszer, amelyet az is bizonyít, hogy azóta létrehozták a Nemzetközi McKenzie Intézetet.