Fejfájás, szédülés, heves szívdobogás – majdnem hozzászoktunk ezekhez a tünetekhez a folyamatos rohanásban, pedig nem kellene. A statisztikák vészjóslóak: orvosi beszámolók szerint már minden ötödik felnőtt magas vérnyomással (hipertóniával) küzd. Vagyis szinte biztos, hogy legalább egy közeli hozzátartozónkat érinti.
Már nemcsak a táplálkozási szakemberek cáfolják, hogy életkorral együtt járó kórról beszélünk, az orvostudomány is kimondta: nem az idősek megbetegedése! A konyhareform időszakában, ahol már az iskolákban is csökkentett sótartalmú falatokat tesznek a gyerekek elé, mégis mire kell odafigyelnünk? Létezik-e ideális vérnyomás? Átörökíthető-e az utódokra? Ideje leszámolnunk a hiedelmekkel!
Létezik-e ideális vérnyomás?
Nehezen ébredünk, nyűgösen indulnak a reggelek, a végtagjainkat ólomsúlyúnak érezzük? Pedig a szívciklus, azaz a vérnyomás értéke a reggeli időszakban a legmagasabb, majd folyamatosan csökken, és este, lefekvéskor áll be egy természetesen alacsony végeredmény. A sajátos napi ritmus miatt még a 20-30 Hgmm-nyi állandó eltérés is normális lehet, ezért nem érdemes a vérnyomásmérő egyszeri adataival azonnal orvosnál kopogtatni. A nyugalomban mért értékek pedig életünk folyamán is változnak. Amíg 1 évesen egészséges szervi működésre utal a 95/65 Hgmm, ez felnőtt korban már kifejezetten alacsony. Az ideális vérnyomás tehát életkor függő is.
Mégis azt mondhatjuk, ha felnőtt személynél fejfájáskor, heves szívdobogással a vérnyomásmérő értéke folyamatosan 140/90 Hgmm-nél magasabb eredményt jelez, súlyosabb bajra gyanakodhatunk mint egy erősebb kimerültség vagy pánikbetegség.
Tudjuk-e, mi okozza?
Káliumban gazdag gyümölcsök és magas kalcium tartalmú zsírszegény tejtermékek mindig kerüljenek az asztalunkra. Viszont akármennyire fájdalmas is, a sült sertéshúst és az agyonsózott szalonnát húzzuk ki a listáról.
A nátrium, a zsiradékok és a koleszterin valóban hatnak a vérnyomásra, azonban megoszlik a vélemény arról, van-e értelme mitikus gonoszként feltüntetni ezeket. Ugyanis a kísérletek az alkohol esetében erősebb károsító hatást mutattak ki, mint az agyonszidott sós ételeknél. Amiben viszont még az orvostársadalom is egyet ért, a drasztikusan csökkentett nátriumadag kifejezetten veszélyes, vagyis nem szabad kiiktatni a sót az étrendünkből. A mértékletesség itt is jó megoldást kínál, például bevásárláskor olvassuk el a csomagolás információit. A 150 mg-nál magasabb nátrium tartalmú élelmiszereket érdemes elkerülni.
Ismerjük tehát a főbb kockázati tényezőket, viszont a hipertónia közvetlen kiváltó okait ténylegesen nem. Csak az esetek 10%-ban kapunk pontos választ a miértre.
Már az agyonismételgetés sem segít?
A hiedelmeken túl nézzünk bele a statisztikába is, mert érdemes: életmódváltással nagy százalékban csökkent a stroke és szívroham okozta halálesetek száma. Ezeknek a érszűkületi betegségeknek pedig a hipertónia, vagyis a magas vérnyomás a leggyakoribb oka.
Unalmas már a jó tanács, ha gyakran teszünk az asztalra zöldséget, valamint mellőzük a finomított szénhidrátokat (gyorsételek!) és fehérjére cseréljük, akkor sokat tettünk az egészségünkért? Szerencsére a szakemberek még nem fáradtak bele az ismételgetésbe, ideje már hallgatni is rájuk, különösen a statisztikákat figyelembe véve! A túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás szintén agyonbeszélt téma, de, ha ennek ellenére sem vesszük figyelembe, a saját testünk bánja a következményeket.
Megelőzni könnyebb, mint felépülni!
A magas vérnyomás tünetei gyakran pánikbetegségnek álcázzák magukat. A látványos szövődményeknél viszont már túl nagy a baj. A stroke és a szívinfarktus megelőzése mindennél fontosabb, annál is inkább, mivel az agyi- és szíverek olyan mértékben károsodhatnak, hogy a rohamot követő felépülés mértéke megjósolhatatlanná válik. Ha fejfájással küzdünk, hevesebb szívverést tapasztalunk, figyeljünk oda a vérnyomásmérő értékeire, mert a folyamatosan magas eredmények beszédesek! Érdemes otthonra is beszerezni egy megbízható vérnyomásmérő készüléket, amivel rendszeresen ellenőrizhetjük az állapotunkat.
Továbbadhatjuk-e a bajt?
Jogosan merül fel a kérdés, ha nem csupán pillanatnyi kimerültségről, túlhajszolt életvitelről beszélünk, hanem igazolhatóan hipertóniával küzdünk, a kórosan magas vérnyomást örökletessé válik-e? A magasabb fehérjetartalmú ételekkel, sok-sok zöldséggel és gyümölccsel már megfelelő lépést teszünk az utódok egészségéért. Ugyanis családon belül halmozódhat ez a betegség. Azonban a sokszínű és kontrollált táplálkozás csökkenti a magas vérnyomás esélyét.
Tévhitek – most számoljunk le velük!
Például a fokhagyma… Az orvostudomány és népi gyógyászat remek küzdőtere – gondolhatnánk. A kutatások igyekeznek rámutatni, hogy nincs döntő érv ennek a sokoldalú növénynek a vérnyomásra tett pozitív hatása mellett, ezzel szemben, ha közösségi fórumra kattintunk, egymás után böngészhetjük a pozitív hatásáról szóló történeteket. Az igazság nem két arcú, bizonyos helyzetekben valóban csodaszer a fokhagyma, de csak akkor hatékony a vérnyomás csökkentésében, ha az erek összeszűkülését az érfalak lerakódásai idézik elő. Senkinek sem ajánljuk, hogy fokhagymás oldattal kezelje a hipertóniát.
Most kezdjünk el odafigyelni a táplálkozás-mozgás-pihenés hármasra, ugyanis a legveszélyesebb tévhit, hogy a tipikusan nyugati civilizációs betegséggé dagadt magas vérnyomás idős korban jelentkezik. A statisztika 35-55 év közé helyezi a hipertónia kialakulását, ami talán nem véletlen. Pályakezdő, egzisztencia-teremtő időszak, amelyre ideje jobban odafigyelnünk! Különösen fontos folyamatosan nyomon követni a pulzusszámot és vérnyomást akkor, ha egészségügyi gondokkal küzdünk!
