A pikkelysömör egyike azoknak a bőrbetegségeknek, amelyekre az orvostudomány nem nyújt végleges gyógyulást biztosító készítményt vagy eljárást. Számos terápiás eljárást használnak a pikkelysömör kezelésében, ezek rendszerint jelentős mértékben javítják a beteg állapotát, illetve csökkentik a betegséggel járó kellemetlen tüneteket.
A pikkelysömör gyakorlatilag a bőr túlszarusodását jelenti; a rendellenesség a bőr szarutermelő sejtjeinek túlzott aktivitását foglalja magába, ami szemmel jól látható elváltozásokat okoz a bőrfelületen.
Sem korra, sem nemre való kategorizálás nem lehetséges a pikkelysömörrel kapcsolatban, nőket és férfiakat, illetve kortól függetlenül bárkit sújthat ez a betegség. Ellenben megjegyezhető, hogy leggyakrabban az egyén húszas éveiben alakul ki.
A pikkelysömör felismerése
A pikkelysömör felismerése relatív könnyű, hiszen az elszarusodott bőrréteg jellegzetes formát képez, ellenben a betegségnek többféle megjelenése lehetséges. A kialakulás rendszerint azokon a testtájakon történik, amelyek a leginkább ki vannak téve a különböző irritáló hatású tényezőknek: könyökön, térden, fejbőrön, has alatti redőkön, továbbterjedés esetén a tenyereken és a végtagok belső oldalán és az arcon is.
A pikkelysömör felismerése abban az esetben a legkönnyebb feladat, ha a betegség viaszfehér, vaskos pikkelyes felrakódások formájában jelentkezik. Ilyen esetben nem beszélhetünk fekélyesedésről és felülfertőződésről.
Ellenben a pikkelysömör jelentkezhet apró, 1-2 milliméter átmérőjű csomók formájában, amelyek egyszerre alakulnak ki, vörös színűek és idővel kétszeres-háromszoros méretűre nőnek. Egyes esetekben diónyi nagyságú gócpontok keletkeznek, amelyek együttesen akár nagyobb felületet is takarhatnak.
