Sokak kedvenc étele a pizza, nem is olyan új keletű finomság, mint gondolnának. Megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére tehető. Az első írásos említés az Aeneas szerzőjétől, Vergilius (i. e. 70-19.) származik. Leírja, hogy a hősök gyümölcsökkel és húsokkal megrakott kenyérrel laktak jól. Marcus Portius Cato (i. e. 234-149), aki először írta le Róma történetét, is említést tesz egy hasonló ételről. Ebben egy lapos, kerek tésztáról olvashatunk, amit “kövön sütöttek és olívaolajjal, mézzel és fűszerekkel ízesítettek”. Pompeji város feltárásakor a régészek által talált leletek arról tanúskodnak, hogy itt és a közeli Neapolisban (később Nápoly) elterjedten fogyasztottak egy lapos, kerek kenyérfélét. A Nápolyi Nemzeti Múzeumban látható egy Pompejiből származó szobor, amelyet I. pizzaiolo – A pizzakészítő – néven mutatnak be.
Hérodotosz szerint, az ókori Egyiptomban a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek, aminek a receptje nagyon hasonlít a mai pizza tésztájához.
Ezek az ókori pizzák még csak úgynevezett fehér pizzák voltak. Tejföllel vagy zsírral kenték be őket, ugyanis a paradicsom csak jóval később lett ismert Európában.
A 16. században, az Újvilágból Európába hozott paradicsomot eleinte csak díszkertekbe ültették. Szép, piros gyümölcseit mérgezőnek tartották. Később a nápolyi szegények meg merték kóstolni, és mivel rájöttek, hogy nem mérgező, sőt még ízletes is, ezért a kelt tésztából készült kenyerükre rakták.. Az ízesítéshez még olívaolaját, szalonnát, sajtot és zöldfűszereket használtak.. A 17. században a Nápolyba látogatók közül sokan megkóstolták pizza készítők specialitását.
A mai pizza egy híres nápolyi pizza készítő nevéhez fűződik, Raffaele Espositóéhoz.
Őt kérte fel a királyi pár I. Umberto (1844-1900), Itália királya és felesége, Szavolyai Margit (1851-1926) Nápolyi látogatásuk alkalmával, hogy süssön számukra egy pizza specialitást.
A királyi család tiszteletére a pizza az olasz nemzeti színekben készült. Bazsalikommal (zöld) mozzarellával (fehér) és paradicsommal (piros) ízesítette. Mivel a királyné levélben kifejzte a készítőnek mennyire ízlett neki az étel, Raffaele róla nevezte el Pizza Margheritanak. Ebből alakult ki a mai pizza.
Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik, a Via Port’Alba 18. szám alatt.
A 19. században az Amerikába való bevándorlás az olaszok körében is népneszű volt, akik az új hazában is népszerűsítették kedvenc eledelüket.
Az első, egyesült államokbeli pizzériát New Yorkban, Genaro Lombardo hozta létre a Spring Streeten 1905-ben. Napjainkban Lombardót a Pizza Keresztapjaként emlegetik.
Innen indult a pizza világhódító útjára. A második világháborúban az olasz fronton harcoló katonák megismerkedtek a pizzával és hírét vitték mindenhová a világba, ahol harcoltak.
Amerikában az igazi, visszavonhatatlan népszűzséget a pizzának a világhírű olasz származású sztárok hozták meg mint Frank Sinatra énekes, Jimmy Durante futball-csillag, Joe DiMaggio baseball-sztár és mások. A pontot az i-re Dean Martin híres énekes dala tette fel, amelyben a szerelme szemeit két pizzához hasonlítja. Ettől kezdve Amerika és utána az egész világ pizza fogyasztóvá vált. Manapság rengeteg pizzéria van szerte a világon, ahol a pizzák legkülönbözőbb fajtáit is megkóstolhatjuk. Ám ezt a közkedvelt ételt otthon is könnyen elkészíthetjük, íme egy hagyományos sonkás pizza recept :
A tésztához:
- Fél kilo liszt
- 2 dl langyos víz
- 1 csomag élesztő vagy 1 csomag porélesztő
- 1 evőkanál olíva olaj
- Só
Feltéthez:
- 200 g paradicsomszósz pizza fűszerrel és 1db tojással összekeverve
- 1 marék fekete olajbogyó
- 150 g mozzarella
- 12 dkg sonka
- 100 g trappista sajt
- 200 g párolt gomba
- 1 doboz konzerv kukorica
FORRÁS: fitt-es-egeszseges.com
