Ismerős a helyzet, amikor az irodában valaki már a légkondit kapcsolná, ön viszont legszívesebben egy vastag gyapjúplédet terítene a vállára? Nem csupán egyéni hisztiről vagy kényességről van szó, hanem komoly biológiai folyamatokról. A hőérzetünk ugyanis sokkal összetettebb annál, mint amit a hőmérő higanyszála mutat. Ebben a cikkben körbejárjuk, mi állhat a háttérben.
Az izomtömeg és az anyagcsere meghatározó szerepe
Az izomszövet valójában a testünk belső fűtőtesteként funkcionál. Minél több izommal rendelkezik valaki, annál több hőt termel a szervezete még nyugalmi állapotban is. Ez az oka annak, hogy a sportosabb alkatúak gyakran egy szál pólóban is jól érzik magukat a hűvösebb szobában.
Az anyagcsere sebessége szintén kulcsfontosságú tényező a belső hőtermelésben. Amikor a sejtjeink energiát égetnek el a táplálékból, annak egy jelentős része hő formájában távozik. Ha ez a folyamat lassabb, akkor a testünk kevesebb belső energiát tud a melegen tartásra fordítani. Ezért érezhetik a vékonyabb, kevésbé izmos emberek hamarabb a hideget. Érdemes tehát odafigyelni a rendszeres mozgásra, ha szeretnénk javítani a hidegtűrésünkön. A rendszeres sport ugyanis hosszú távon is képes „feltekerni” a belső termosztátunkat.
A hormonrendszer és a pajzsmirigy működése
Ha valaki krónikusan fázósnak érzi magát, annak gyakran a hormonháztartásában keresendő az oka. A pajzsmirigy felelős az anyagcsere szabályozásáért, így ha alulműködik, a szervezet takaréklángra kapcsol. Ilyenkor a testhőmérséklet is visszaeshet egy kicsit, ami állandó didergéshez vezet. Érdemes szakemberhez fordulni, ha a fázékonyság fáradékonysággal is párosul.
A stresszhormonok, mint például a kortizol, szintén befolyásolják a vérkeringésünket. Tartós feszültség esetén a testünk a létfontosságú szervek felé irányítja a vért, elvonva azt a végtagoktól. Emiatt lesznek jéghidegek a kezeink és a lábaink egy nehéz munkanap során.
Az alváshiány is felboríthatja a belső termosztátunkat. A kialvatlan agy nehezebben irányítja a hőszabályozási folyamatokat, így fáradtan sokkal érzékenyebbek leszünk a huzatra. Pihenéssel tehát nemcsak az elménket, hanem a hőtűrő képességünket is regeneráljuk.
Miért fázósabbak biológiailag a nők a férfiaknál?
Gyakori konfliktusforrás a párkapcsolatokban a takaró mérete vagy a fűtés mértéke. A tudomány szerint a nők átlagosan több zsírszövettel, de kevesebb izommal rendelkeznek, mint a férfiak. Bár a zsír szigetel, a belső hőt az izmok termelik meg, így a nők teste alapvetően kevesebb hőt állít elő. Emellett a női szervezet a hőt a törzsben, a létfontosságú szervek körül próbálja tartani. Ez azt eredményezi, hogy a végtagok, mint a kéz és a láb, hamarabb lehűlnek. Nem véletlen tehát a „hideg kéz, meleg szív” mondás tudományos alapja.
Az ösztrogénszint ingadozása is érzékenyebbé teheti a bőrt a hideg receptoraira. A menstruációs ciklus bizonyos szakaszaiban a nők testhőmérséklete tizedfokokat változik, ami drasztikusan módosíthatja a komfortérzetet. Ezért fordulhat elő, hogy egyik nap még elég egy kardigán, másnap viszont már nagykabátért kiáltunk.
Hogyan taníthatjuk meg a szervezetünket a hideg elviselésére?
A jó hír az, hogy a hőszabályozásunk bizonyos mértékig fejleszthető és edzhető. A váltózuhany például kiváló módszer az erek rugalmasságának növelésére és a keringés serkentésére. Kezdjük langyos vízzel, majd fokozatosan váltsunk hidegebbre, végül pedig fejezzük be meleg vízzel. Ez a rituálé segít a testnek gyorsabban alkalmazkodni a külső hőmérséklet-változásokhoz.
Az étrendünkkel is sokat tehetünk azért, hogy belülről melegítsük fel magunkat. A csípős fűszerek, mint a gyömbér, a chili vagy a bors, fokozzák a vérkeringést és emelik a testhőt. A meleg italok fogyasztása nemcsak fizikailag melegít, hanem pszichológiailag is komfortérzetet ad a hideg napokon. Fontos a megfelelő vasbevitel is, hiszen a vashiány egyik leggyakoribb tünete éppen a fázékonyság. Ne feledkezzünk meg a bőséges folyadékfogyasztásról sem, mert a hidratált szervezet jobban tartja a hőt.
A réteges öltözködés továbbra is a leghatékonyabb védekezés a külső hatások ellen. A rétegek közé szoruló levegő kiváló hőszigetelő réteget képez a bőrünk és a külvilág között. Válasszunk természetes anyagokat, mint a gyapjú vagy a pamut, amelyek hagyják lélegezni a bőrt.
Látható tehát, hogy a didergés mögött számtalan biológiai és életmódbeli tényező állhat. Ha megértjük saját testünk jelzéseit, könnyebben megtalálhatjuk a számunkra ideális megoldásokat. Ne féljünk kísérletezni a mozgással vagy az étrendünkkel a jobb közérzet érdekében. Végül is mindannyiunknak más a belső ritmusa és hőigénye.
