Ma a betegség sokkal gyakoribb, mint azt korábban vélték, többnyire felnőtteken diagnosztizálják. A leggyakoribb kérdések a lisztérzékenységgel kapcsolatban. Válaszok és tények egy elég elterjedt autoimmun betegségről és „kezeléséről”.
Aranykalászos gazda képzés
Legyen Neked is élmény
az aranykalászos
gazda képzés!
Mennyire elterjedt a lisztérzékenység? Kiket érinthet?
Ma már a betegség sokkal gyakoribb, mint azt korábban vélték, többnyire felnőtteken diagnosztizálják. A coeliakia megítélése az utóbbi néhány évben jelentősen megváltozott, már nem ritka gyermekbetegség többé: a leggyakoribb krónikus vékony- bélbetegség, amit nagyon gyakran nem ismernek fel. Az európai népesség körében átlagosan 1:100 körüli az előfordulási gyakorisága, a felmérések szerint Magyarországon is hasonló, vagy ennél magasabb potenciális betegek aránya. A genetikai adottságok miatt a betegségre jellemző a családi halmozódás, illetve vannak olyan krónikus betegségek is, amelyek esetében fel kell vetni a háttérben meghúzódó kezeletlen coeliakiát. Csak a megyénkben már most 3000 beteg lehet, sajnos nagyon sokan nem tudnak róla!
Tényleg ennyire nehéz diagnosztizálni?
A diagnózis felállítása egy vérvizsgálattal indul, amikor a specifikus immun-ellenanyagok jelenlétét vizsgálják a vérszérumban: az IgA, az EMA, az IgA + IgG, és az anti-TG antitesteket. A pozitív eredmények után minden esetben — még a gluténmentes diéta bevezetését megelőzően — el kell végezni a vékonybél megfelelő szakaszából vett minta szövettani vizsgálatát is. A coeliakia kialakulásához 3 tényező együttes fennállása szükséges: a coeliakia-specifikus immun-ellenanyagok jelenléte a szövettani vizsgálatok során észlelhető elváltozások, valamint ezek gluténfüggőségének igazolása. A vérvizsgálatokat a későbbiekben évente célszerű megismételni, elsősorban a gluténmentes diéta betartásának ellenőrzése és a beteg gondozása érdekében.
Mit jelent az, hogy autoimmun betegség? Mivel jár a lisztérzékenység?
Ez egy élethosszig tartó autoimmun betegség mely genetikailag örökletes. A betegség kiváltó faktora a gabonafélékben található glutén! A szervezet saját fehérjéit támadó kóros immunreakció, amely az érintett szervek működésének zavarát és károsodását okozza. Ha tartósan fennáll vagy a megtámadott szerv nem képes regenerálódni, végleges hiány keletkezik bizonyos működésekben. Ilyen, pl. a cukorbetegség, amely annak a következménye, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei autoimmun reakció miatt elpusztulnak vagy a pajzsmirigy és más hormontermelő szervek alulműködése.
Az autoimmun betegségek általában egy életen át tartanak, mert a kiváltó okokat az orvostudomány kevés kivétellel még nem ismeri. Egyik ilyen kivétel a coeliakia, ahol az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn, ám gluténmentes diétával a betegség tünetei teljesen megszüntethetők.
Mivel jár a diéta?
A diétát azonban élethosszig folytatni kell, mert ha újra glutén kerül a szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik. A betegségre nincs gyógyszer, kizárólagos terápiája az életen át tartó gluténmentes diéta, azaz a betegeknek a táplálkozásukból ki kell iktatniuk minden olyan ételt, amely akár csak minimális mennyiségben is glutént tartalmaz! Ez azt jelenti, hogy a lisztérzékenyek nem fogyaszthatnak búzalisztből, gabonából, rozsból, zabból, árpából készült kenyeret, tésztát, süteményeket, és így nem étkezhetnek az óvodában, iskolában, munkahelyen sem! Az időben fel nem ismert és kezeletlen betegség súlyos szövődményeket és társult betegségeket okozhat!
Milyen tünetek mögött állhat coeliakia?
- Krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, vérszegénység, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként.
- Fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt.
- Tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is.
- Fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye.
- Viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza.
- Dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség.
- Visszatérő hólyagok, aphthák a szájban.
- Máj, pajzsmirigy illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések.
- Gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák.
- Más szervek autoimmun betegségei, mint a már említett cukorbaj és pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és ízületi betegségek.
- Rosszindulatú daganatos betegségeket!
Mi okoz gondot?
Sajnos a gluténmentes élelmiszerek nagyon drágák, sokkal drágábbak, mint a normál élelmiszerek, így pl. 1 lisztérzékeny gyerek étkeztetése 25-30.000 Ft között van egy hónapban. Az emelt családi pótlékon kívül semmilyen támogatást nem kapnak. Az árkülönbség pedig igen jelentős:
- lisztek esetében 10-15-szörös, (900-2100 Ft/kg)
- kenyérnél 5-10- szeres, (1000-2500 Ft/ 1kg)
- száraztésztáknál 3—6-szoros, (1500-2200 Ft/kg)
- kekszek, sütemények esetében 4- 8-szoros. (10 dkg nápolyi 500 Ft)
A magas árakhoz pedig még hozzájön a beszerzési költségek emelkedése: ezeket a termékeket csak kevés üzletben lehet megvásárolni, utazni kell érte nagyobb városokba, vagy postai szállítással megnövelt áron tudják megrendelni. Beszerezhetőségük is korlátozott – ennek következtében sérül a betegek esélyegyenlősége, életminőségük elmarad az elvárhatótól.
Problémák
- Nagy problémát okoz a gyerekek közétkeztetése, kirándulásokon az ellátásuk. A szülők ételhordóban viszik be az ételeket.
- Nagyon nehéz helyzetben vannak a főiskolások, egyetemisták, akiknek már nem jár emelt családi pótlék, de még adókedvezményt sem igényelhetnek, mert nem keresnek, tehát teljes ellátásuk a családra hárul.
- A nyugdíjasok szintén ebben a cipőben járnak, mert ők már nem dolgoznak így nem jár nekik semmilyen kedvezmény.
- A lisztérzékeny gyerekeket nem viszik el kirándulni és táborokba, pedig ők „csak” lisztérzékenyek.
- A lisztérzékeny gyerekeket nem veszik föl olyan iskolákba, óvodákba, ahol nem tudják, vagy csak nem akarják megoldani az étkeztetésüket.
- Az éttermek többsége tudatlanul áll, ha egy lisztérzékeny ebédelni vagy vacsorázni szeretne. Nincsenek tisztába a betegség lényegével, ez valahogy kimaradt a képzésükből.
E-számok
A lisztérzékenyek étrendjének összeállításakor elengedhetetlen az E-számok ismerete. Az európai közösség olyan kommunikációs rendszere, amely az adalékanyagok nevének fordításából származó félreértéseket, nehézségeket hivatott kiküszöbölni.
A vonatkozó tisztasági előírásoknak mindenben megfelelő élelmiszer adalékanyag azonosítására lehet használni! Négy fő csoportba oszthatók:
- E 100 – E 199 Színezék
- E 200 – E 299 Tartósítószerek
- E 300 – E 399 Antioxidánsok és antioxidáns szinergisták
- E 400 – E 499 Emulgeálók, stabilizálók, sűrítők és zselésítők.
Az idő elteltével és az adalékanyagok korszerűsödésével kinőtték a megadott tartományokat, így az E számok bizonyos típusokban elfogytak. Ezért találkozhatunk olyan adalékanyaggal, amely már 1000-rel kezdődik.
Az alábbiakban érthető és könnyen kezelhető formában közöljük az erre vonatkozó tudnivalókat. A közölt E számok mögött lévő anyagok gluténmentesek. Ha más számot talál, ne fogyassza! A keményítő és a módosított keményítő esetén(1404-1450-ig) mindenkor ki kell deríteni a keményítő eredetét. Gluténmentes csak a kukorica, rizs, burgonya eredetű keményítő. A keményítő eredetét a beszállítótól, illetve a gyártótól lehet megtudni. Köszönjük a segítségét Dr. Horacsek Márta élelmiszeripari mérnöknek, aki összeállította a listát számunkra.
- Színezék: megőrzi vagy erősíti a az élelmiszereknek színét
- Tartósítószer: késlelteti , megakadályozza az élelmiszerek romlását, hosszabbítja az eltarthatóságot.
- Savanyúságot szabályzó: szabályozza vagy megváltoztatja az élelmiszerek savasságát
- Antioxidáns: megakadályozza vagy késlelteti az oxidáció okozta romlást, növeli az élelmiszerek eltarthatóságát.
- Stabilizátor, emulgeáló(só): lehetővé teszi hogy több esetleg nem vegyülő anyag is egyöntetű legyen egy élelmiszerben
- Lisztkezelő szer: javítja a liszt, vagy tészta sütési tulajdonságait
- Sűrítőanyag: növeli az élelmiszer viszkozitását így alakítja a szerkezetét.
- Nedvesítőszer: megakadályozza az élelmiszerek kiszáradását.
- Édesítőszer: olyan cukortól különböző anyag amely édes ízt ad az élelmiszernek.
- Ízfokozó: kiemeli, növeli az élelmiszer meglévő ízét, illatát.
- Habzásgátló: megakadályozza vagy csökkenti a habzást.
- Fényezőanyag: az élelmiszer külső felületén alkalmazva fényes felületet ad, védőbevonatot képez
- Csomagológáz: a levegőtől eltérő gáz, melyet az élelmiszer behelyezése előtt, alatt vagy után vezetnek az élelmiszercsomagoló eszközbe.
- Módosított keményítő: étkezési keményítő egyszeri vagy többszöri kémiai átalakításával nyert termék, melyet fizikai vagy enzimes kezelésnek vetettek alá s amely lehet savval vagy lúggal részlegesen hidrolizált vagy fehérített.A keményítő és a módosított keményítő esetén (1404-1450-ig) mindenkor ki kell deríteni a keményítő eredetét.Gluténmentes csak a kukorica, rizs, burgonya eredetű keményítő.A keményítő eredetét a beszállítóttól, illetve a gyártótól lehetmegtudni.
FORRÁS: almamag.hu, írta: Csehné Sajtos Marianna
